Egyre gyakrabban halljuk: „Már nem éri meg szépségipari szakmát választani, teljesen telített a piac.”

De vajon tényleg ennyire egyszerű a helyzet?

Telített a piac? Igen.

Hetente, sőt naponta új pillások, körmösök, fodrászok és más szépségipari szakemberek végeznek, szereznek képesítést, és kezdenek el dolgozni.

Mindenki a pályán marad? Nem.

És talán éppen ez az egyik legfontosabb dolog, amiről ritkábban beszélünk.

Attól, hogy szereted, még nem biztos, hogy hivatásod is lesz

Sokan úgy érkeznek egy szépségipari képzésre, hogy régóta szeretnek sminkelni, hajat készíteni, körmözni vagy éppen szempillázni. Otthon, ismerősökön, barátokon gyakorolnak, és örömmel alkotnak.

Ez nagyon jó alap.

De van egy fontos különbség:

az, hogy valamit hobbiként szeretsz csinálni, nem jelenti automatikusan azt, hogy napi 8–10–12 órában is ugyanolyan lelkesedéssel fogod csinálni.

Amikor ebből lesz a megélhetésed, megváltozik a helyzet.

Nem akkor dolgozol, amikor kedved van hozzá. Vendégek érkeznek akkor is, amikor fáradt vagy. Hosszú órákon keresztül kell koncentrálnod, precízen dolgoznod, és közben folyamatosan jelen lenned.

Ráadásul nem csak a munkádat kell szeretned.

Az emberekkel is tudnod kell bánni.

A vendég nem csak egy pár szempilla vagy egy frizura

A szépségipar egyik legnagyobb kihívása éppen az, hogy emberekkel dolgozunk.

És az emberek nagyon különbözőek.

Mások az igényeik, a kommunikációjuk, a problémáik, a türelmük, az elvárásaik és az élethelyzetük. Van, aki beszélgetni szeretne, más inkább csendben pihenne. Van, aki pontosan tudja, mit szeretne, és van, akinek segítségre van szüksége a döntésben.

Ezeket a helyzeteket mind kezelni kell.

Meg kell találni a közös hangot, megfelelően kell kommunikálni, tudni kell nemet mondani, konfliktust kezelni, reklamációt fogadni, és közben megőrizni a szakmai határokat is.

Ez legalább akkora része a szakmának, mint maga a technikai tudás.

És akkor még nem beszéltünk a vállalkozásról

Amikor valaki azt mondja, hogy „elvégzek egy képzést, és utána jól fogok keresni”, gyakran megfeledkezik arról, hogy egy szakma megszerzése még nem egyenlő egy működő vállalkozással.

Ott vannak a jogszabályi és adminisztrációs kötelezettségek, az adózással kapcsolatos terhek, az alapanyagok és eszközök költségei, a helyiség bérleti díja vagy fenntartása, a marketing, a könyvelés és még számtalan olyan kiadás, amivel egy pályakezdő talán még nem számol.

És ott van az idő.

A saját vállalkozásban nem csak akkor dolgozol, amikor vendég van nálad.

Időt töltesz üzenetek megválaszolásával, időpontok egyeztetésével, rendeléssel, takarítással, beszerzéssel, tartalomkészítéssel, számlázással és tanulással is.

A szépségipari szakemberből tehát sokszor egyben vállalkozó, ügyfélszolgálatos, marketinges és adminisztrátor is lesz.

A tested is jelzi, hogy komolyan kell venni

Van még valami, amire kezdőként talán kevesebben gondolnak: a saját egészséged.

A szépségipari munkák jelentős része hosszú ideig tartó, statikus testhelyzetet, koncentrációt és aprólékos kézmozdulatokat igényel.

A helytelen munkapozíció, a nem megfelelő szék vagy asztal, a kevés mozgás és a túlterhelés hosszú távon például hát- és nyakfájdalmakhoz is hozzájárulhat.

Ezért már a kezdetektől fontos megtanulni a helyes munkatartást, kialakítani egy ergonomikus munkakörnyezetet, megfelelő szüneteket tartani és figyelni arra, hogy ne csak a vendégünk, hanem mi magunk is jól legyünk a munkánk során.

Mert hiába szeretjük a szakmánkat, ha közben a testünk nem bírja a terhelést.

Akkor mégis megéri?

Igen. Megéri tanulni. Megéri szépségipari szakmát választani.

De nem azért, mert könnyű.

És nem azért, mert néhány hónap alatt biztosan megtelik a naptár.

Hanem azért, mert egy jól megtanult, folyamatosan fejlesztett szakma hosszú évekre a tiéd lehet.

A különbséget sokszor nem az jelenti, hogy valaki hányadik ember a városában, aki ugyanazt a szolgáltatást nyújtja.

Hanem az, hogy mit tud nyújtani a vendégeinek.

Egy tanfolyam csak a kezdet

Egy jó képzés nagyon fontos alapot ad.

De a tanfolyam elvégzésével nem ér véget a tanulás.

Sőt, igazából akkor kezdődik.

Rengeteget kell gyakorolni. Meg kell tanulni felismerni a saját hibáinkat. Figyelni kell az új technikákra, anyagokra és trendekre. Továbbképzésekre kell járni, inspirálódni kell más szakemberektől, és folyamatosan fejleszteni kell a saját tudásunkat.

És egyszer csak azt veszed észre, hogy amit néhány éve még rengeteg koncentrációval készítettél el, azt ma már magabiztosan és sokkal gyorsabban tudod.

A munkáid szebbek lesznek.

A vendégeid elégedettebbek lesznek.

A szakmai önbizalmad nő.

És kialakul a saját stílusod.

Ez az a pont, ahol már nem egyszerűen egy végzettséged van, hanem valódi szakmai tudásod.

Nem az a cél, hogy te legyél az egyetlen

Ma már szinte lehetetlen úgy gondolkodni, hogy „majd én leszek az egyetlen a környéken”.

Nem is ez a cél.

A cél az, hogy amikor egy vendégnek szüksége van arra, amit te nyújtasz, akkor legyen oka téged választani.

A precizitásod miatt.

A kommunikációd miatt.

A megbízhatóságod miatt.

A munkáid minősége miatt.

Azért, mert folyamatosan fejlődsz.

Azért, mert a vendéged tudja, hogy nálad jó kezekben van.

És azért, mert olyan szakemberré válsz, akit mások jó szívvel ajánlanak.

A telített piac kiszűri azokat, akik nem gondolják komolyan

Lehet, hogy sokan elkezdik.

Lehet, hogy sokan megszerzik a végzettséget.

Lehet, hogy sokan néhány hónap vagy év után abbahagyják.

De ettől még nem lesz kevesebb értéke annak, aki hosszú éveken keresztül tanul, gyakorol, fejlődik és lelkiismeretesen végzi a munkáját.

A szépségipari szakma nem attól lesz jó választás, hogy nincs konkurencia.

Hanem attól, hogy van lehetőséged folyamatosan jobbá válni.

Ha pedig hajlandó vagy energiát, időt és pénzt fektetni a saját tudásodba, akkor nem egyszerűen egy szakmát tanulsz meg.

Felépítesz magadnak egy olyan hivatást, amely hosszú éveken keresztül veled lehet.

Megéri?

Ha csak azért vágsz bele, mert azt hallottad, hogy „jó pénz van benne”, valószínűleg hamar szembesülni fogsz a szakma nehézségeivel.

Ha viszont szereted ezt a világot, szeretsz emberekkel dolgozni, van benned kitartás, hajlandó vagy gyakorolni, tanulni, fejlődni és vállalkozóként is helytállni, akkor a kérdés már nem az, hogy „van-e még hely a piacon?”

Hanem az:

„Én mit fogok tenni azért, hogy legyen helyem rajta?”

Mert a szakmában nem az marad meg hosszú távon, aki egyszer elvégzett egy tanfolyamot.

Hanem az, aki újra és újra hajlandó tanulni, fejlődni és a saját tudásának legjobbját adni.

És talán éppen ezért:

igen, megéri megtanulni. Megéri fejlődni. És megéri igazán jónak lenni benne.